Kép: Depositphotos/yokhanomwan@gmail.com

Hogyan látja jelenleg a magyar kis- és középvállalkozások innovációs helyzetét?

Lengyel László: Vegyes a kép. Egyrészt a magyar kkv-k innovációs teljesítménye továbbra is elmarad az uniós átlagtól. A legutóbbi összehasonlító adatok szerint a tíz főnél nagyobb vállalkozások mindössze mintegy ötöde vezetett be üzletifolyamat-innovációt, ami jóval alacsonyabb az EU-átlagnál. Ez azt jelzi, hogy még jelentős tartalékok vannak a technoló­giai és szervezeti megújulásban. Arra számítunk, hogy folyamatos fejlődés jön ezen a téren, amit a magunk eszközeivel mi is ösztönzünk.

Lengyel László, az NKFI Hivatal tudományos és nemzetközi elnökhelyettese

Mi akadályozza a vállalkozásokat ebben a folyamatban?

L. L.: A hazai kkv-k jelentős része tőke- és erőforráshiánnyal küzd, ugyanakkor fontos hangsúlyozni, hogy az innováció nem­csak pénzügyi befektetést, hanem megfelelő humán­erőfor­rást és stratégiai szemléletet is igényel. Ezért is érdemes tudatosan a munkatársak képességeinek fejlesztésébe fek­tetni. Tapasztalataink szerint egyre többen értik, hogy a folya­matosan fejlesztett képességekkel tudnak jól érvényesülni.

Ezen a téren is megfigyelhetők regionális különb­ségek? 

L. L.: Budapest és a közép-magyarországi régió innovációs mutatói jóval erősebbek, mint az ország más térségeiéi. Elsősorban a fővárosban koncentrálódik a kutatóinté­ze­ti és egyetemi háttér, de emellett az egyetemi központok, Szeged, Pécs, Debrecen, vagy az ipari centrumok, például Győr is kiemelkedő szerepet játszanak ezen a területen.

Mi az állami intézmények szerepe az innováció ösztönzésében?

L. L.: Meghatározó szerepet képvisel az állam, azonban az innováció ösztönzésében még mindig sokan pusztán pénzforrást látnak. A Hivatal rendszeresen végez felméréseket és működtet támogatási programokat a vállalkozások innovációs kapacitásának erősítésére. Emellett a Széchenyi Terv Plusz keretében is jelentős források érhetők el a kkv-k számára, különösen digitalizációs és technológiai fejlesz­tésekre. Mindezeken túl nagyon hiszek a szemléletvál­tás­ban, hogy egyre többen látják, tanulják, értik, hogy mit jelent az innováció, mit jelent az ipar-egyetem együttműködés, mit jelent a vállalkozás hatékony megszervezése, a munkatársak motiválása, inspirálása, csapattá alakí­tá­sa. A közepes méretű vállalkozások körében nőtt az innovációs aktivitás, és azok a cégek, amelyek rendszeresen fejlesztenek, gazdasági teljesítményükben is erősebbek.

Idén az NKFI Hivatal átfogó kutatást indított annak érdekében, hogy pontosabb képet kapjon a hazai kis- és középvállalkozások kutatás-fejlesztési tevékenységéről. Konkrétan mire keres választ a kutatás?

Sóvágó Krisztina: Három fő területre fókuszálunk. Egy­részt a motivációkra: milyen piaci, technológiai vagy ver­senyképességi tényezők ösztönzik a vállalkozásokat a kutatás-fejlesztésre. Másrészt az együttműködésekre: mely kutatóintézményekkel, egyetemekkel, infrastruktúrákkal lépnek kapcsolatba, és hogyan működnek ezek a partnerségek a gyakorlatban. Harmadrészt pedig a kihívásokra: milyen területi különbségek figyelhetők meg országosan, és miként lehetne még inkább azonosí­tani a helyi erősségeket.

Sóvágó Krisztina, a projekt szakmai vezetője

Hogyan tudnak bekapcsolódni a vállalkozások a ku­tatásba?

S. K.: Online kérdőívet állítottunk össze, amelynek kitöltése körülbelül húsz percet vesz igénybe. A válaszokat anonim módon, kizárólag összesített formában kezeljük, mert fontos számunkra, hogy a vállalkozások őszintén megosszák ve­­lünk a valós tapasztalataikat. A kutatás eredményeiből 2026 második negyedévé­ben nyilvános jelentést készítünk, amely friss helyzetképet ad a hazai innovációs környezet állapotáról és a lehetsé­ges fejlesztési irányokról. Az eredményeket egy nagy­szabású rendezvényen is bemutatjuk.

Milyen szakpolitikai háttér áll a projekt mögött?

S. K.: A projekt szorosan kapcsolódik a Nemzeti Intelligens Szakosodási Stratégiához (S3), melynek fókuszában a specializáció áll. Mindez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a fejlesztési forrásokat a legnagyobb növekedési potenciállal bíró beruházási prioritásokra kell fókuszálni. Ennek elemeit terjeszti ki szélesebb körre ez a projekt, új csatornákat, eszközöket és fórumokat létrehozva.

A kérdőíves megkereséseken kívül hogyan teremtenek kapcsolatot a kkv-szektorral vagy a kutatás-fejlesztési terület egyéb szereplőivel?

S. K.: A projekt keretében számos stakeholder (a témában közvetetten érintetteket is megkereső – a szerk.) interjút is készítettünk és készítünk 2029-ig. Az NKFI Hivatal munkatársai klaszterek vezetőit, sikeresen pályázó konzorciumokat, regionális digitális központokat és más, vállalkozókat tömörítő érdekképviseleti szervezeteket is megkerestek, hogy feltérképezzék, hogyan látják ők a hazai kkv-k innovációs helyzetét. Ezek során számos hasznos információ került napvilágra.

Kérem, említsen néhányat ezek közül.

S. K.: A generációs különbségeket például úgy írta le az egyik nyilatkozó, hogy a 35–45 év közöttiek a leglelkesebbek: rugalmasak, nyitottak, és rendszeresen hoznak új ötleteket. A 45–60 év közötti vállalkozók inkább adaptívak – szívesen átvesznek már bevált megoldásokat, de ritkábban kezdeményeznek teljesen új fejlesztése­ket. A 25 év körüli korosztály bevonása a legnagyobb kihívás: egyszerre kevés információt fogadnak be, nehezebben motiválhatók, és nem jellemző rájuk, hogy önállóan ku­tatni kezdenének egy-egy témát. Itt megoldásként új kommunikációs csatornák tömör, vizuálisan is erős, gyor­san fogyasztható tartalomgyártása körvonalazódott.

Tehát közös nyelvet kell találni?

S. K.: És a módszereket is adaptálni az új helyzethez. Egy másik interjúban tréningek helyett folyamatos mentorálást, coachingot javasoltak a megkérdezettek. Sokan szívesen ismerkednének olyan mintaprojektekkel, amelyek az ötlettől a megvalósításig vezetik végig az érdeklődőket.

Lengyel László elnökhelyettes az emberi tényezőnek is nagy szerepet tulajdonít.

S. K.: A stakeholder-beszélgetésekben is rendre visszaköszön: kulcsfontosságú a bizalom kérdése. Mind­emel­lett az egyik legfontosabb tényező az idő. Ahogy többen is elmondták, sokszor nem elegendő egy klasszikus pályázati konstrukció – bizalom, hosszú távú elkötelező­dés és sok partner együttműködése szükséges. Az együttműködések felépítése évekig tarthat, a megvalósítás pedig öt-hat éves időtávban értelmezhető.•

Címlapkép: Depositphotos/yokhanomwan@gmail.com