2026. március 20.

Szerző:
Horváth Dániel

Kép/ábra:
eCon Engineering Kft.

Szimulációval a jobb légcsavarokért – magyar fejlesztés csökkenti a repülőgépipar erőforrásigényét

Az eCon Engineering Kft. a modern repülőgépgyártásban ma már elengedhetetlen ipari szimulációs rendszert fejleszt. Egyik legutóbbi projektjük a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Alapból elnyert mintegy 244 millió forintos támogatás révén új alapokra helyezi a légcsavarok fejlesztését és tesztelését. A közel 367 millió forintos összköltségű kutatás-fejlesztési program folyományaként ráadásul egy olyan részprojektet is megvalósítottak, amelyből további piaci sikereket ígérő újabb innováció született. Az eCon Engineering Kft. ügyvezetőjével, Kiglics Gáborral beszélgettünk.


Kiglics Gábor ügyvezető
Honnan indult a repülőgyártásban használatos szimulációs rendszerek fejlesztése?

– 2015–16-ban, az egyik első nagyobb konzorciumi pályázatunk összeállításakor határoztuk el, hogy a teherviselő kompozitszerkezetek fejlesztésére is fogunk fókuszálni, mert ezzel a területtel még kevéssé foglalkoztak a régiónkban. Már akkor együttműködést kezdeményeztünk a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Polimertechnika Tanszékével, ahol két kollégánk is e terü­let témájából írta a PhD-disszertációját. Az évek során bővült a könnyűszerkezeti fejlesztések témaköre, így egyre több szakirányú tapasztalattal rendelkező kolléga csatlakozott a vállalatunkhoz. A kutatás-fejlesztési és innovációs (KFI) tevékenységek újragondolásával azt tűztük ki célként, hogy az egymást követő hazai és európai uniós pályázatokon elnyerhető támogatások­kal egy hosszú távú, komplex fejlesztési folyamatot vigyünk végig. Meggyőződésünk, hogy a 2-4 éves támogatási projektek nem elegendők a tényleges előrejutáshoz, ehhez legalább öt évre van szükség.

Altus CFD modell, 2D-s virtuális légcsavarmodell
Vagyis a nyertes pályázataik mindig következetesen egymásra épülnek?

– Így van. Minden pályázati projektünk egy nagyobb épít­kezés része, ugyanakkor minden pályázati ciklus eredményezett olyan új terméket, amellyel megjelenhettünk a piacon. Ezzel a vevők és a támogató hatóságok számára is bizonyítottuk, hogy érdemes tovább folytatni a fejlesz­téseinket. Felvettük a kapcsolatot a repülőgépiparban ak­tív magyar vállalkozásokkal, miközben kiterjedt nem­zet­kö­zi együttműködéseket is indítottunk. Nem sokkal a vállalatunk alapítását követően már nemzetközi projektjeink voltak. Mérföldkőnek számított, amikor néhány éve ki­ju­tottunk Európa legnagyobb kisgépes repülési szakkiál­lí­tására, a friedrichshafeni AERO-ra, ahol megismerked­tünk egy légcsavargyártó vállalat vezető mérnökével. Ebből az ismeretségből azóta is töretlen együttműködés jött létre. Több kollégánk dolgozik folyamatosan ezeken a fejlesztése­ken, így a legnagyobb repülőgépipari cégek, például az Embraer – a világ harmadik repülőgépgyártója a Boeing és az Airbus után – indirekt beszállítóivá váltunk.

Altus CFD modell, áramlási sebességvektorok
Hogyan lehet Magyarországról nemzetközileg is jelentős repülőgépipari fejlesztéseket megvalósítani?

– A tudományra és az innovációra kell helyezni a hangsúlyt. Hisszük, és a saját példánk élő bizonyíték rá, hogy ezzel a megközelítéssel Magyarországon is lehet világszínvonalú repülőgépipari fejlesztéseket véghezvinni. Ennek érdekében aktív kapcsolatot építettünk ki szinte az összes magyarországi és régiós műszaki felsőoktatási intézménnyel: gyakornoki programokat indítunk, támogatjuk az egyetemi versenycsapatokat, szakmai előadásokat, konzultációkat tartunk. Az egyetemekkel kialakított együttműködéseink folyamatosan inspirálják az új ötleteket, nemcsak bennünk, de a velünk együtt gondolkodó partnereinkben is.

Optimalizált légbeömlő az Altuson
Milyen szerepe van a repülőgépipari fejlesztésekben az ipari szimulációnak?

– Egyre nagyobb jelentőségük van a KFI tevékenysé­gek­be csatornázott mérnöki szimulációknak, és ezzel párhuzamosan a felelősség is növekszik. A virtuális pro­to­típus-fejlesztés és a szimuláció nagysze­rű eszközök, amelyek ma már megkerülhetetlenek a korai fázisú és a szériafejlesztésekben egyaránt. A szimulá­ciós eljárá­sok fejlődésének, az újabb anyag- és számítási modelleknek köszönhetően eljutottunk oda, hogy mára szinte szükségtelenné váltak a fizikai prototípusok, elegendő csupán azt az eszközt ténylegesen megépíteni, amit validálni fogunk. Ez azt jelenti, hogy a termékfejlesz­tés hosszú folyamatában már nem kell köztes fizikai teszteket végeznünk nagy modelleken, kizárólag úgynevezett kismodellekre vagy kupontesztekre van szükség.

A mostani repülőgép-fejlesztési projektben milyen szerepe van a szimulációnak?

– A légcsavarok viselkedésének számítása, optimalizálása és szilárdsági vizsgálata meglehetősen bonyolult folyamat, mivel egy forgó szerkezetet kell modelleznünk. A mi eljárásunk mindezt egy virtuális légcsavarmodel­lel teszi lehetővé. A projekt indulásakor egy elegendően nagy adatbázist építettünk, amely a gépi tanuláson alapuló algoritmus kifejlesztését tette lehetővé. Ez az algoritmus ma már 5-6 százalékos pontossággal irányt tud mu­tatni nekünk arra, hogy az adott helyzetben milyen típusú légcsavart érdemes választanunk. Ráadásul már az oldalszél és a légcsavar mögötti geometria hatását is képesek vagyunk vizsgálni ilyen módon, és további in­formációt tudunk szolgáltatni például a repülőgép motorhűtéséről is. Ez a fejlesztés azonban korántsem csak a repülőgépiparban használható, hiszen az eljárás minden forgólapátos eszköz, például szél- és vízturbinák, merev- és forgószárnyú drónok tesztelésére is ugyanúgy alkal­mas. Jelenlegi ismereteink szerint az általunk kínált meg­oldás egyike a legnagyobb képességű és a legtöbb információt nyújtó eszközöknek a virtuális fejlesztés terén.

Milyen egyéb termékeket eredményezett a projekt?

– A repülőgép-fejlesztési eljárásokhoz kapcsolódó pro­jekt két szálon fut. Az egyik szál a légcsavarfejlesztés, a másik pedig a kompozitanyag-modellezési technoló­giák kidolgozása. Az utóbbi szál elágazásaként időközben kialakult egy „oldalprojekt”: munkatársaink elkezdtek be­hatóan foglalkozni a kompozitanyagok élettartamával is. Ez a téma szervesen illeszkedik a kutatás-fejlesztési munkánkhoz, és további hozzáadott értéket képvisel, hiszen erre a célra ma még nincsenek bevett technológiák. Léteznek ugyan módszerek, melyek a fémekre kidolgozott élettartam-szimulációs eljárásokat megpróbálják a kompozitanyagokra is alkalmazni, de mivel a kompozitok lényege, hogy az összetételük nem homogén, ez nem minden esetben működik elfogadhatóan. Nekünk sikerült a kompozitanyagokra egy merőben új szimulációs eljárást kidolgozni, amelyet két dimenzióban már validáltunk, és reményeink szerint a háromdimenziós validáció is hamaro­san megtörténhet. Felvettük a kapcsolatot a világ egyik vezető végeselemes szimulációs szoftvere, az Ansys fejlesztőivel, és bízunk benne, hogy velük együttműköd­­ve hamarosan ezzel a termékkel is megjelenhetünk a piacon, akár önálló szoftver­ként, akár az ő alkalmazásukba épülő modulként.•

A SIKERSZTORIK sorozatot a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal támogatja.

Címlapkép: eCon Engineering Kft.


 
Archívum
 2011  2012  2013  2014  2015  2016  2017  2018  2019  2020  2021  2022  2023  2024  2025  2026
Címkék

Innotéka