A rendezvény missziója, hogy a szektor képviselői számára lehetőséget adjon az autó­gyártás helyzetének és továbblépési lehetőségeinek megvitatására, ezáltal segítve az együttműködést és az ágazat folyamatos fejlődését.

A hazánkban jelen lévő legnagyobb járműipari vállalatok, a beszállítók, az egyetemek, valamint a kormányzat képviselői is a legmagasabb szin­ten és nagy számban képviseltették magukat a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség immáron tizenegyedik alkalommal megrendezett járműipari találkozóján.

Magyarország a szektor globális innovációs térképén

„Magyarország nem csupán külső szemlélője az elektromos átalakulásnak, hanem aktív szereplője” – szögezte le köszöntő beszédében Joó István, a HIPA vezérigazgatója, arra emlékeztetve, hogy a magyar gazdaságdiplomácia tizenegy éve benevezett a kapacitások megszerzéséért folytatott nemzetközi versenybe, és a járműipari tőkeáramlásból egy jó nagy szeletet ki is hasított az országnak. Mint fogalmazott, ennek köszönhetően Magyar­ország hamarosan képes lesz arra a nem mindennapi tel­­je­sítményre, hogy évente egymilliónál is több autót állít elő. „Ezeket az eredményeket pedig az sem teszi zárójelbe, hogy a globális és európai folyamatok miatt a szektor éppen stagnál, és nem a legszebb napjait éli” – fűzte hozzá.

Joó István, a HIPA vezérigazgatója

A vezérigazgató kitért arra is, hogy a HIPA 2014 óta 244 szektorális projektet támogatott, és ezzel párhuzamosan folyamatosan fejlődött a teljes ökoszisztéma. Napról napra bővülnek az egyetemi és szakképzési együttműködések, új kutatás-fejlesztési projektek indultak, a gyárak közelében pedig fejlődik az infrastruktúra is. Joó István véleménye szerint a magyar járműipar fejlődésének következő időszaka a lehető legtöbb szellemi hozzáadott érték megteremtéséről szól. „Az a feladatunk, hogy végérvényesen felhelyezzük a magyar járműgyártást a szektor globális innovációs térképére is” – hangsúlyozta. Azt is elmondta, hogy a HIPA feladata a következő években az lesz, hogy tovább segítse a szintlépést a legmagasabb hozzáadott értékű tevékenységek hazánkba csábítása és megszerzése révén.

A magyar autóipar a globális nehézségek ellenére is meg tudta őrizni a teljesítményét, és továbbra is a hazai gazdaság húzóereje tudott maradni – minderről Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter beszélt a konferencián. A tárcavezető arra is felhívta a figyelmet, hogy a szektor jövője kétségtelenül az elektromobilitás, s bár az átállás sebessége változó lehet, a döntések már megszülettek, innen már nincs visszaút. „De ebben a nagy technológiai forradalomban az európai autóipar csakis egy globális együttműködés részeként tud sikeres lenni” – figyelmeztetett. Kiemelte, hogy Magyarország kiváló példa arra, hogy miként lehet sikeressé tenni az autóipart; hazánk ugyanis a szektor keleti és nyugati vállalatainak fontos találkozási pontjává vált. Véleménye szerint nincsen alternatívája a kelet–nyugati együttműködésnek az autóiparban. A miniszter üdvözölte, hogy a BMW szeptemberben megkezdi a termelését Debrecenben, miközben a Mercedes két kecskeméti gyárának összekötésével hamarosan, néhány hónap múlva létrejön a vállalat legnagyobb, Kínán kívüli üzeme. Emellett elmondása szerint az Audi is teljes kapacitáson dolgozik Győrben, illetve a Stellantis Szentgotthárdon alig győzi tel­jesíteni a megrendeléseket, míg a Suzuki Esztergomban komplex gyárfejlesztési beruházást hajt végre a kormány támogatásával. Arra is kitért, hogy hazánkban épül meg a kínai BYD első európai gyára, illetve a tíz legnagyobb keleti elektromosakkumulátor-gyártó közül öt is a letelepedés mellett döntött. A tárcavezető sporthasonlattal élve úgy fogalmazott, az autógyártás Bajnokok Ligájában Magyarország csoportkörös, selejtező nélkül, ugyanis hazánk éves kapacitása hamarosan több mint egymillió autó, már jelenleg is több mint kétmillió motort gyártanak itthon, s a világon második legnagyobb az elektromos­akku­mulátor-gyártási kapacitása. 

A szektor jövője kétségtelenül az elektromobilitás, s bár az átállás sebessége változó lehet, a döntések már megszülettek, innen már nincs visszaút.

Végül leszögezte, hogy a kormány változatlanul stratégiai szövetségesként tekint az autóipar szereplőire, és az elkövetkezendő időszakban is megad minden létező támogatást ahhoz, hogy ezek a vállalatok itt sikeresek lehessenek.

A piaci szereplők nem akarnak vámokat

Michael Schäfer, a Deloitte Németország partnere előadásában arra hívta fel a figyelmet, hogy a vámháború kirobbanásával, a szankciók, embargók megjelenésé­vel és az ellátási láncok törékennyé válásával rendkívül bo­nyolulttá vált a kereskedelem a szektorban. Mint fo­galmazott, ez az instabil környezet arra kényszeríti a gyártókat, hogy új lehetőségeket vizsgáljanak a keres­kedelem további biztosítása érdekében. Példaként legális könyvelési lépéseket említett, amelyekkel ki lehet játszani a jelenlegi megszorításokat. Véleménye szerint ezek félmegoldások, és elsősorban abban kell reménykedni, hogy mielőbb vége lesz a „vámorgiák” korának. A magyar­országi autógyártók vezetőivel megtartott panelbeszélgetésen a résztvevők egyetértettek abban, hogy a vámok bevezetése nem jó irány, mert nemcsak a piac fejlődését befolyásolja, de nehezíti a beruházások dinamikáját, ráadásul nem nyer vele senki. Ugyanakkor azt is elismerték, hogy még korai lenne beszélni a közvetlen hatásaikról, annyira gyorsan változik a helyzet. A magyarországi helyzetről szólva mindegyik operáció bizakodó volt, és pozitív fejleményekről számolt be.

A panelbeszélgetés résztvevői (balról): Georg Mrusek autóipari szakértő, Thought Leader & Keynote Speaker, IFUA, a beszélgetés moderátora, Michael Breme, Hans-Peter Kemser, Sherry Li, Atsumi Masato, Jens Bühler és Mesics Olívia

Michael Breme, az Audi Hungaria igazgatóságának elnöke a többi között úgy fogalmazott, hogy sikerült egy ellenálló üzleti modellt kialakítaniuk; a motor- és jármű­gyártás mellett ugyanis már a Volkswagen-csoport egészének is nyújtanak üzleti szolgáltatásokat.

Atsumi Masato, a Magyar Suzuki Zrt. vezérigazgatója arra emlékeztetett, hogy az elmúlt években számos beruházást indítottak el Esztergomban, és mára Japán és India után a csoporton belül hazánkban van a harmadik legnagyobb üzeme a cégcsoportnak. Kitért arra is, hogy beágyazottságuk erős, beszállítóik harmada magyar vállalkozás, emellett pedig Magyarországról irányítják a Suzuki európai logisztikáját.

Jens Bühler, a Mercedes-Benz kecskeméti gyárának igazgatója ugyancsak komoly fejlesztésekről számolt be Kecskemét vonatkozásában; a két gyár összekötése mellett náluk található a legnagyobb, magánkézben lévő napelempark is. „Tizenkét évvel az üzem beindulása után gyártottuk le a kétmilliomodik autót Magyarországon” – emelte ki a Mercedes legújabb mérföldkövét, és reményét fejezte ki, hogy a következő kétmillió autóhoz kevesebb időre lesz szükség.

Mesics Olívia, a Stellantis-csoporthoz tartozó Opel szentgotthárdi üzemének vezetője arról beszélt, hogy 30 százalékkal sikerült növelniük motorgyártási kapacitásaikat, és jelenleg a hét minden napján négy műszakban dolgoznak. Véleménye szerint az elektromos átállás lassulása ismét lehetőséget adott a hagyományos technológiáknak.

És hogy az új szereplőkről is essen szó. Hans-Peter Kemser, a BMW épülő debreceni gyárának igazgatója arra figyelmeztetett, hogy rendkívül gyors változások érzékelhetők a járműiparban, új szereplők tűntek fel, de bizakodó a BMW jövőjét illetően. Azt is elmondta, hogy ősszel kezdődik a sorozatgyártás az üzemben, ahol a legmagasabb elvárásoknak is megfelelő új járművek készülnek majd.

Sherry Li, az első európai autógyárát Szegeden építő kínai BYD alelnöke a globális sikerek ellenére úgy fogalmazott, tanulni érkeztek Európába, szeretnék minél jobban megismerni az európai elvárásokat, és ezt a folyamatot a BYD 120 ezres kutató-fejlesztő mérnöki hálózata is támogatja. Az elektrifikáció ütemével kapcsolatban megjegyezte, hogy Sanghajban, a világ legnagyobb autóipari kiállításán, az autógyártók 80 százalékban elektromos autókat mutattak be. A szegedi üzem jövőjéről elmondta, jelenleg mintegy 400 európai beszállítóval működnek együtt, és folyamatosan keresnek magyar partnereket is, és a HIPA-ban rendezett beszállítói fórumnak köszön­hetően számos egyeztetésük zajlik. A panelbeszélgetés résztvevői szerint még több innovációra és rugalmasságra lesz szükségük az iparági szereplőknek, és a környezet­kímélő technológiáké a jövő. És természetesen a mesterséges intelligencia megoldásoké.

Sanghajban, a világ legnagyobb autóipari kiállításán, az autógyártók 80 százalékban elektromos autókat mutattak be.

A járműgyártás történelmi pillanathoz ért – fogalmazott előadásában Kadocsa András, a McKinsey & Company munkatársa, aki kiemelte, hogy az európai gyártók folyamatos térvesztése és az új kínai gyártók előretörése eredményeként a szereplők már egyaránt 24 százalé­kot képviselnek a globális termelésből. Hozzátette, hogy ez az arány az elektromos járművek esetében lényege­sen rosszabb. A szakértő a járműgyártás erejét érzékeltetve elmondta, hogy a szektor globálisan több embert foglalkoztat, mint Magyarország lakossága, és csak kutatás-fejlesztésre mintegy 60 milliárd dollárt fordítanak az iparági szereplők.

Szép-Tüske Rita, a HIPA vezérigazgató-helyettese arra hívta fel a figyelmet, hogy jelentős módosítások tör­téntek a vissza nem térítendő állami támogatási rendszerben. A változtatásokra elsősorban azért volt szükség, hogy Magyarország további magas hozzáadott értékű, innovatív beruházásokat tudjon vonzani, a HIPA még hatékonyabban tudjon hozzájárulni a déli vármegyék és kisebb települések iparosításához, valamint, hogy tovább ösztönözze a hazánkba érkező befektetők és az egyetemek együttműködését. A hazai beszállítók helyzetbe hozásával kapcsolatban elmondta, hogy a támogatási rendszer kiemelten jutalmazza, ha a beszállított termékek és szolgáltatások legalább 30 százalékát legfel­jebb 100 kilométeres távolságon belül működő beszállítók ál­tal biztosítják a beruházók. A HIPA vezérigazgató-helyet­tese előadásában a konnektivitás fontosságát hangsúlyozta, és reményét fejezte ki, hogy a beruházók még nagyobb mértékben fogják kihasználni a magyar beszállítói hálózat adottságait.•

Címlapkép: HIPA