A Microsoft 2025-ös globális jelentése alapján Magyarország a Top 20 ország között van a mesterséges intelligencia (MI, angol rövidítése: AI) alkalmazásában. Minek köszönhető ez a kiemelkedő eredmény?

– A Microsoft értelmezése szerint az AI-adaptációt azok a feltételek gyorsítják, ahol egyszerre rendelkezésre áll fejlett digitális és internetes infrastruktúra, megbízható számítási kapacitás és felhőszolgáltatások, megfele­lő­en felkészült munkaerő, valamint kiszámítható és innovációt támogató kormányzati és szabályozói környezet; emellett kiemelt tényező a nyelvi támogatottság és a helyi igényekre szabott megoldások szerepe.

A kiemelkedő eredmény miértjére maga a Microsoft magyarországi összefoglalója is rávilágít. Magyarorszá­gon a felhőhasználat bővülése és a szervezeti MI-alkalmazá­sok terjedése több funkcionális területen már kézzelfog­ható, tipikusan irodai feladatok, elemzési feladatok, ügyfél­kiszolgálás és fejlesztési tevékenységek támogatásával.

Emellett rendkívül sokat számít Magyarország pro­aktív hozzáállása a mesterséges intelligenciához, a megújított Mesterséges Intelligencia Stratégia, a 2025. évi LXXV. törvény (MI-törvény), vagy a Magyar Mesterséges Intelligencia Tanács megalakulása nagyban hozzájárult az előkelő nemzetközi helyezéshez.

Tavaly december 15-én alapították meg az MMIT-t. Miért volt szükség a szervezet létrehozására, és milyen alapvető feladatokat fog ellátni?

– A Tanács létrehozását az indokolta, hogy az Európai Unió mesterséges intelligenciáról szóló rendelete át­fogó, új szabályozási keretet vezetett be, amelynek végrehajtásához nem állt rendelkezésre kialakult jogalkal­ma­zási tapasztalat, miközben a technológia gyors fejlődése folyamatos kihívásokat teremt a jogalkalmazásban.

A Tanács alapvető feladata, hogy támogassa a nemzeti MI-stratégia és -politika kialakítását és végrehajtását, valamint összehangolja a hazai MI-ökoszisztéma szereplőinek tevékenységét, elősegítve a párbeszédet és együttműködést a fejlesztés, alkalmazás, társadalmi-gazdasági hatások és a szabályozás terén. A feladatkör része a többi között a közszféra MI-alkalmazásainak nyomon követése és a felelős, összehangolt megvalósítást támogató ajánlások megfogalmazása, az AI Act (az Európai Parlament és Tanács rendelete a mesterséges intelligenciáról – a szerk.) egyes tagállami hatáskörbe utalt kérdéseihez kap­cso­ló­dó iránymutatások kidolgozása, továbbá a nemzeti piacfelügyeleti hatóságok MI-feladatainak koordinációját elősegítő módszertan és platform létrehozása.

Hogyan végzi majd a Tanács a gyakorlatban a munkáját?

– A gyakorlati működés alapja a rendszeres Tanácsülé­sek tartása negyedéves gyakorisággal, rendkívüli ülés összehívásának lehetőségével. A különböző szereplők becsatornázását a tematikus tanácskozási fórumok biztosítják, így a Tanácsülés, az Iparági képviselők értekez­lete, a Tudománypolitikai képviselők értekezlete, a Hatósági képviselők értekezlete és az Uniós értekezlet. Ezek a fórumok a funkciók elkülönítésével teszik kezelhetővé a sokszereplős működést, különválasztva az egységes hatósági jogalkalmazással, az általános szakpolitiká­val, valamint a széles körű szakmai és társadalmi együttműködéssel összefüggő feladatokat.

A Magyar Mesterséges Intelligencia Tanács főtitkára Vajda Viktor (balra), mellette a szervezet elnöke, Palkovics László.

A főtitkár szerepe nem pusztán szervezési jellegű, ha­nem a Tanács működésének intézményi gerincét jelenti. A sokszereplős, hatósági, tudományos és gazdasági érdekeket egyaránt érintő rendszerben a főtitkár bizto­sít­ja a szakmai koherenciát, a döntés-előkészítési folyamat strukturáltságát és az állásfoglalások jogdogmati­kai megalapozottságát. A főtitkár felel azért, hogy a munka illeszkedjen az AI Act uniós végrehajtási ütemezésé­hez, valamint, hogy a tagállami hatáskörben kialakítandó iránymutatások és módszertanok egységes szemlélet­­ben szülessenek meg.

A Magyar Mesterséges Intelligencia Tanács munkájában tudományos és felsőoktatási oldalról részt vesz a Magyar Tudományos Akadémia, a Magyar Művészeti Akadémia, a HUN-REN Magyar Kutatási Hálózat és a Magyar Rektori Konferencia.

A gazdasági érdekképviseleti körből tag a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara, valamint a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége.

Állami intézményi és hatósági oldalról a tagság kiterjed a többi között a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóságra, a Magyar Nemzeti Bankra, a Gazdasági Versenyhivatalra, a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóságra, a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatóságára, a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalára, a Nemzeti Adó- és Vámhivatalra, a Központi Statisztikai Hivatalra és a Nemzeti Adatvagyon Ügynökségre, továbbá a Digitális Magyarország Ügynökségre, valamint az MI bejelentő hatóságra és az MI piacfelügyeleti hatóságra, illetve több ágazati miniszterre is.

Az MMIT 2025. évi zárónyilatkozatában kijelölte Magyarország mesterségesintelligencia-fejlesztésének és -szabályozásának fő irányait. Melyek ezek?

– A zárónyilatkozat a szabályozási dimenzióban rögzíti az AI Act céljai és elvei melletti elköteleződést, különös tekintettel a kockázatalapú megközelítésre és a magas kockázatú rendszerek követelményeire, továbbá hangsúlyozza, hogy a végrehajtás során egyensúlyt szükséges tartani a szabályozás, valamint a versenyképességi szempontok között.

A zárónyilatkozat fejlesztéspoliti­kai oldalról nemzeti stratégiai prioritásként jelöli meg az MI-fejlesztést támogató adatközpontok, nagy teljesítményű számítástech­nikai rend­szerek és felhőinfrastruktúrák fejlesz­tését, kapacitásbővítését és védelmét, továbbá támogatja a központi költségvetési szervek számára biz­ton­ságos hoz­záférést biztosító szuverén magyar kormányzati felhő létre­hozá­sát. Ezzel összefüggésben hangsú­­lyos a kor­szerű adatgazdálkodási ke­re­tek kialakítása, a magyar nyelvi és kultu­rális MI-modellek, adatbázisok és nyelv­tech­nológiai fejlesztések támogatása, továbbá a robotika straté­giai fejlesztése, ideértve az autonóm rendszere­ket és az ipari, logisztikai, egészségügyi alkalmazásokat.

A zárónyilatkozat külön rögzíti az MI-jártasság orszá­gos fejlesztését az alapfoktól a felnőttképzésig, a munkaerőpiaci felkészülést átkép­zési és továbbképzési programok ösztönzésével, a közigazgatási MI-megoldások fejlesztésének szükségességét, valamint az innováció­­-ba­rát, versenyképes ökoszisztéma fenntartását a szabályozási és hatósági eljárások egyszerűsítésével és a piacralépési akadályok csökkentésével.

Hangsúlyos a magyar nyelvi és kulturális MI-modellek, adatbázisok és nyelvtechnológiai fejlesztések támogatása.

Szorgalmazzák egy társadalmi és etikai kódex létrehozását, amely egyebek között az átláthatóságot és a felelősségi kérdéseket is rendezné. Társadalmi vitára is bocsátják majd az ezzel kapcsolatos témákat?

– A társadalmi párbeszéd ösztönzése egyértelmű cél­ként fogalmazódik meg a kódex kapcsán, az egyes témák társadalmi vitára bocsátása a kódex létrehozásának során már esedékes lehet a folyamatos társadalmi párbeszéd jegyében, de az elkészült kódex széles körben történő bemutatása és a visszajelzések összegyűjtése is fontos feladat lesz. A stakeholderekkel a szerkesztés folyama­tába épített konzultációt tervezünk, és ami még fontosabb, hogy – a nemzeti MI-stratégiához hasonlóan – élő anyagnak kívánjuk tekinteni a készülő etikai kódexet, amely képes megújulni, reagál­ni a mindenkor felmerülő társadalmi és technológiai jelenségekre.

Melyek azok a területek, ahol nagyobb előrelépésre lenne szükség?

– További előrelépés szükséges az AI-készségek, köznapian a digitális írástudás, szakszerűen az MI-jártasság megfelelő elmélyítésében, különösen a kis- és középvállalkozások körében, valamint az oktatás és az államigaz­ga­tás területén, hiszen ez a kulcsa, a bölcsője a felelősségteljes AI-fejlesztés­nek és -hasz­nálatnak egyaránt.

Palkovics László a Tanács megalakulásakor egy posztbejegyzésében úgy fogalmazott, hogy mielőbb szük­ség van a szabályozói és fizikai teszt­környe­zetek létrehozására. Hogy kell mindezt a gyakorlatban elképzelni?

– A szabályozói tesztkörnyezet gyakorlati értelemben egy hatósági felügyelet mellett működő, kontrollált ke­ret, amelyben a fejlesztők valósághű körülmények között, de kockázatcsökkentett módon tudják kipróbál­ni és finomhangolni MI-megoldásai­kat úgy, hogy közben a megfelelési elvárások teljesítéséhez is tapasz­ta­latot gyűjtenek. Uniós szinten az AI Act alkalmazási ütemezése szerint a rendelet teljes körű alkalmazható­sága 2026. augusztus 2., és a tagállami végrehajtás részeként a szabályozói tesztkörnyezeteknek is ehhez az időponthoz igazodó szerepük van.

A Tanács szerepe a gyakorlatban ehhez kapcsolódóan döntően szakmai: közreműködik a tesztkörnyezet kialakításában és működtetésében, a hatósági jogkört nem igénylő fel­adatoknál részt vesz a projektek szakmai értékelésében és kiválasztásá­ban, nyomon követi a kísérleti projektek előrehaladását, és a tapaszta­latokról ajánlásokat fogalmaz meg.

Az európai országok különböző mo­­delleket válasz­tottak az MI sza­bá­lyozására. Melyiket tartja a leg­ideá­lisabbnak ezek közül, és miért?

– Az európai gyakorlat valóban többféle intézményi modellt mutat. Ismert centralizált megoldásként említik például a spanyol megközelítést egy egységes felügye­leti ügynökséggel, szétosztott modellként a finn gyakorlatot több piacfelügyeleti hatóságra bontva, míg hibrid modellként olyan megoldásokat, amelyek a központi koordinációt több ágazati hatóság­gal kombinálják.

Úgy gondolom, a hibrid modell tekinthető a leginkább működőképesnek, mert egyszerre képes biztosítani a következetes jogértelme­zést és koordinációt, miközben megőrzi az ágazati hatóságok szakterületi kompeten­ciáit, ami különösen fontos ott, ahol az MI-alkalmazások kockázatai és jogi kapcsolódásai eltérőek.

A Magyar Mesterséges Intelligencia Tanács 2025. december 15-i alakuló ülése.

Mikorra tartja reálisnak egy saját, magyarországi MI-felhőszolgáltatás létrehozását?

– A saját, magyarországi MI-felhő­szolgáltatás létreho­­zá­sának realitását a nyilvános kormányzati célok és mérföldkövek alapján érdemes megítélni. A 2025–2030-as Mesterséges Intelligencia Stratégia több, közvetlenül MI-felhő-jellegű elemet nevesít: integrált hibrid cloud infrastruktúra kialakítása, továbbá Magyar MI Üzem létrehozása EuroHPC-támogatott infrastruktúrával is célként fogalma­zódik meg. (EuroHPC: European High Perfor­mance Computing Joint Under­taking, vagyis Európai Nagy Teljesítményű Számítástechnika Közös Vállalkozás – a szerk.) A Tanács kiemelt nemzeti célként kezeli az MI-fejlesz­tést támogató adatközpontok, HPC-k és felhő­infrastruktúrák fej­leszté­sét és védelmét, valamint tá­mogat­ja a központi költségvetési szervek számára biztonságos hoz­zá­fé­rést garantáló szuverén magyar kormányzati felhő létrehozását. A digitális és technológiai szuverenitás erősíté­se, a közszféra számára biztonságos hoz­záférés biztosítása és a számí­tási és adatinfrastruktúra fej­leszté­se kiemelt fontosságú cél Magyarország technológiai versenyképességnek fenntartásához.

A Tanács kiemelt nemzeti célként kezeli az MI-fejlesztést támogató adatközpontok, HPC-k és felhőinfrastruktúrák fejlesztését és védelmét.

A fent említett stratégiai mérföldkövek alapján reális­nak az tekinthető, hogy 2026-ban már működő, részfunkciókat ellátó magyarországi MI-felhő-jellegű képességek megjelenjenek, míg a széles körben skálázható, ipari szintű szolgáltatás teljes kiépítése inkább több lépcső­ben, 2027-től várható.

Főtitkárként milyen célokat tűzött ki 2026-ra? Milyen részeredmények elérésével lesz elégedett a Tanács működését illetően?

– A Tanács működése szempontjá­ból 2026-ban ér­­demi részeredménynek tekinthető, ha megjelenik leg­alább egy, a joggyakorlat egységesí­tését támogató gyakorlati iránymutatás, valamint elkészül és publi­kálásra kerül a Magyar Mesterséges Intelli­gencia Etikai és társadalmi kódex.

A 2026-os elégedettségi küszöb összefügg az AI Act ütemezésével is, mivel a Bizottság tájékoztatása sze­­rint a rendelet 2026. augusztus 2-ától teljeskörűen al­kalmazandó, és ehhez a tagállami végrehajtásnak, a ható­sági együttműködésnek és a megfelelést támogató eszközöknek (szab­ványok, toolboxok) is fel kell zárkóz­niuk. Ha eddig az időpontig elmondhatjuk magunkról, hogy mindenben felkészültünk az AI Act teljes körű végrehajtására, akkor úgy gondolom, hogy elégedettek lehetünk az eredménnyel.•

Címlapkép: Mesterséges Intelligenciáért Felelős Kormánybiztosi Iroda